Mottó: "Verseim?" ugyan. - Versek, amelyeket épp én írhatok le. (Fodor Ákos)
Frissítve: 2022. nov. 13.
Első verseim életemnek egy nagyon változó, lelkileg megterhelő, kissé talán kilátástalannak tűnő időszakában szakadtak ki belőlem, közel 10 éve. Meglepetés volt valamennyi. Ahogy József Attila mondta - ajándék.
Sosem hittem magam egyedinek és különlegesnek, hosszú évtizedeknek kellett eltelni, mire ráébredtem, mind egyediek vagyunk, megismételhetetlenek. Még az azonos génállománnyal rendelkező ikrek sem egyformák. Kivételes kincs minden ember. Egy-egy apró mozaik az univerzum óriás puzzle-jában.
Álljanak most itt a verseim, melyeket egy-egy életszakasz hasított ki belőlem.
Illusztráció: egy vízben landoló hóbagoly
Ha ma vége lenne
Ha ma vége lenne, nem kérném
Az Istent sikítva sem esengőn,
Hogy ne emeljen magához.
Belehaltam mindenbe,
Számvetéshez érve keblemre
Emelem szeretteimet…
Mindenem vagytok!
Ég Veletek!
Bevégzem utamat.
Követem sorsotokat
Angyalszemmel, s óvó melengető
figyelemmel Veletek leszek.
Nem kell félnetek, erőtök égig ér!
S a számadásnál Uram magához kér:
Hogy bántál az emberekkel, gyermekem? – kérdi.
Vétkeztem, Uram!
Én vétkem, én vétkem, én nagy vétkem…
Szememből könny csordul,
Szívem belesajdul.
Gőgös voltam és hideg,
Embertelen és törtető,
Önző és magának való.
De Te tudod, gyermek lakott bennem,
Felnövekvő, gyenge és félénk.
Hosszú volt az út, míg elértem célomat,
Megtaláltalak, elfogadtalak.
Megértettem szándékodat,
Feladtam akaratomat.
Megerősödtem és megértettem szavaidat.
A csendes nem gyenge,
A halk nem tehetetlen,
Az alázatos nem kevesebb.
Megtanultam és felnőttem.
Elszakadtam és erőm végtelen.
Nem fog már a földi lét.
Az itt-maradókat felneveltem,
s óvó szeretetemmel
mindörökké szívemhez emelem.
Isten áldására bízom!
Amen!
(2013.12.14)
Tisztítótűz
(látomás ihlette varázslat)
Szemed villanása vitt a csábításba
Hangod suttogása őrült látomásba.
Hangodnak bársonya megigézte lelkem,
S tudtam elvesztem már, menthetetlen szívem.
Karod ölelése vágyaim korbácsa
Puha ajkad csókját ajkam hőn áhítja
Érintésed tisztítótűz, mely emel, majd mélybe húz,
Gerincem íve feszül, majd elcsitul.
Lényed közelében villanok s illanok
kéjem évezredes mámoron átragyog
Feloldódom benned, összeforr a testünk
Ilyen üdvözítő kéjforrást kerestünk.
Pihegek válladon,
szárnyszegett pacsirta,
Dalom csak te hallod,
Csengő, kristálytiszta.
2014-01-08
Szabadulás
Érzéseim felkockáztam.
A fájókat elodáztam.
Elrejtettem,
én se lássam.
Vakká lettem.
Árulással,
önsorsrontó
megcsalással.