top of page
  • Évi

Mottó: "Verseim?" ugyan. - Versek, amelyeket épp én írhatok le. (Fodor Ákos)

Frissítve: 2022. nov. 13.

Első verseim életemnek egy nagyon változó, lelkileg megterhelő, kissé talán kilátástalannak tűnő időszakában szakadtak ki belőlem, közel 10 éve. Meglepetés volt valamennyi. Ahogy József Attila mondta - ajándék.

Sosem hittem magam egyedinek és különlegesnek, hosszú évtizedeknek kellett eltelni, mire ráébredtem, mind egyediek vagyunk, megismételhetetlenek. Még az azonos génállománnyal rendelkező ikrek sem egyformák. Kivételes kincs minden ember. Egy-egy apró mozaik az univerzum óriás puzzle-jában.


Álljanak most itt a verseim, melyeket egy-egy életszakasz hasított ki belőlem.

Illusztráció: egy vízben landoló hóbagoly



Ha ma vége lenne


Ha ma vége lenne, nem kérném

Az Istent sikítva sem esengőn,

Hogy ne emeljen magához.

Belehaltam mindenbe,

Számvetéshez érve keblemre

Emelem szeretteimet…

Mindenem vagytok!

Ég Veletek!

Bevégzem utamat.

Követem sorsotokat

Angyalszemmel, s óvó melengető

figyelemmel Veletek leszek.

Nem kell félnetek, erőtök égig ér!

S a számadásnál Uram magához kér:

Hogy bántál az emberekkel, gyermekem? – kérdi.

Vétkeztem, Uram!

Én vétkem, én vétkem, én nagy vétkem…

Szememből könny csordul,

Szívem belesajdul.

Gőgös voltam és hideg,

Embertelen és törtető,

Önző és magának való.

De Te tudod, gyermek lakott bennem,

Felnövekvő, gyenge és félénk.

Hosszú volt az út, míg elértem célomat,

Megtaláltalak, elfogadtalak.

Megértettem szándékodat,

Feladtam akaratomat.

Megerősödtem és megértettem szavaidat.

A csendes nem gyenge,

A halk nem tehetetlen,

Az alázatos nem kevesebb.

Megtanultam és felnőttem.

Elszakadtam és erőm végtelen.

Nem fog már a földi lét.

Az itt-maradókat felneveltem,

s óvó szeretetemmel

mindörökké szívemhez emelem.

Isten áldására bízom!

Amen!

(2013.12.14)



Tisztítótűz

(látomás ihlette varázslat)

Szemed villanása vitt a csábításba

Hangod suttogása őrült látomásba.

Hangodnak bársonya megigézte lelkem,

S tudtam elvesztem már, menthetetlen szívem.

Karod ölelése vágyaim korbácsa

Puha ajkad csókját ajkam hőn áhítja

Érintésed tisztítótűz, mely emel, majd mélybe húz,

Gerincem íve feszül, majd elcsitul.

Lényed közelében villanok s illanok

kéjem évezredes mámoron átragyog

Feloldódom benned, összeforr a testünk

Ilyen üdvözítő kéjforrást kerestünk.

Pihegek válladon,

szárnyszegett pacsirta,

Dalom csak te hallod,

Csengő, kristálytiszta.

2014-01-08


Szabadulás

Érzéseim felkockáztam.

A fájókat elodáztam.

Elrejtettem,

én se lássam.

Vakká lettem.

Árulással,

önsorsrontó

megcsalással.

Tályoggá nőtt, hatalmassá,

tűrhetetlen polip-klónná,

Vérfertőző óriássá

Húsom rágó átok-kórrá

Behatolt az elmémig,

lyukat vájt a hitembe

majd világosult

a szememen ülő hályog

s elengedtem.

ragaszkodó ragadványomtól

szabadulva

megkönnyebbültem.


Nem engedhetek…

Enyém lett a választás,

kínlódni és tovább égni,

úgy tenni,

mintha nem lenne

vagy a fájdalommal szembenézni,

felszakítani s túlélni

ha túl lehet…

Kérdések

Mit érzel?

Nem értem…

Érzed-e?

Remélem.

Kimondod?

Ne kérd, nem!

Kéred-e

kétségem?

Ne hagyj el,

reményem.

2014.07.07.

Útjelző

Mi vagy te? egy erős szálfa?

vagy csak hitvány korhadék

Mit keresel e világban?

fordítod a kerekét?

Mindegy is, csak érezz

és fussunk

bele a nagyvilágba

találtalak, s lélekutunk

együtt halad tovább…

szívbemaró szereteted

elragad és meggyötör

ismerem az érzésedet, nekem is van

csak böjtöl

kivárásra játszik, mert

még nem jött el az ideje

de ha itt lesz, harsány

hangját megismered,

tudod-e?

a szívedet melegíti s a szemedbe

bekacsint

a válladon sír, ha bánattól

reszket a lelke megint

légy a társa, légy útjelző

együtt menni sokkal jobb,

a megbotló vándor

vállát te is átkarolhatod

hálával telt szeme könnyes,

s te nem érted, mivégre

hisz a lelked olyan tágas, belefér a

Miért ne?

Szeretet - trilógia

I.

A szeretet végtelen,

nem vehető, kéretlen,

Képzeletedben tátongó hiányodat

betöltheti és megerősít

ha elhiszed

Felkarol, veled van ,

sosem hagy el, neked van

Támogat és átkarol,

emberformát ölt s behatol

apró receptoraid mélyén csiklandoz

támaszt adón.

Szeretet

II.

Más ritmusban énekelek

és másban is zenélek,